2009.10.06

Kyocera termékbemutató a Bio Abc és Büfében!

Jöjjön el és próbála ki Ön is a különböző kerámiakéseket!

A bemutató 2009.10.06 (kedden) 9 órakor kezdődik!

______________________________________________________________________________________

2009.06.24

Dr. Roszik Péter levele a Nők lapjában 2009.06.17 -én megjelenő cikkre:

Molnár Gabriella főszerkesztő részére

Kedves Főszerkesztő Asszony!

A Nők Lapjában 2009. június 17-én megjelent írásokhoz (3. és 21.- 24. oldal) kívánok észrevételt tenni.
Sajnálatos, hogy a biotermékekről szóló cikkeik jelentős mértékben ártottak a magyar biogazdálkodásnak és a bio (ökológiai, biológiai, organikus) termék fogyasztóknak. Lapjuk megjelenése óta számtalan hívást kaptunk biotermelőktől, élelmiszer-feldolgozóktól, akik érthetetlennek és elfogadhatatlannak tartják cikkeik hangvételét, és sommás ítéletét. Ami ettől még szomorúbb, hogy a biotermék fogyasztók jelzik, hogy megrendült bizalmuk a biotermékekben, pedig sokan biotermékek elfogyasztásával kezelik rosszindulatú betegségeiket, kerülik ki az allergiás tüneteket, vagy egyszerűen ezzel védik egészségüket. Most a helyes reakció az lenne, ha visszatérnének a – gyomorba nem való – vegyi anyagokkal (szermaradékok, tartósítók, ízfokozók, állományjavítók, ízesítők, színezékek stb.) terhelt szokványos élelmiszerekhez?  Gondolom, hogy Önök sem ezt a célt akarták szolgálni, pedig részben ez sikerült.
A leírtakkal szemben a következő ellenvetéseim vannak:

1. Önök összekeverik (sajnos sokan mások is) a reform élelmiszereket a biotermékekkel, pedig az előző egy nehezen körülhatárolható, pontosan nem definiálható „termékcsoport”, míg a biotermelésre két, az EU-ban kötelezően alkalmazandó jogszabály vonatkozik, és semmi köze a reform termékekhez. Az Önök cikkei valójában „reform” termékekről (teljes kiőrlés, müzli) szól, nem biotermékekről.

2. Utánanéztünk, és amennyire be tudtuk azonosítani, a hivatkozott és vizsgált (szennyezett) termékek nem voltak biotermékek.

3. Táplálkozástudománnyal és élelmiszerbiztonsággal foglalkozó szakemberek gyakran felhívják a figyelmet arra, hogy a „szokványos” termékek „reform” módon történő elkészítése kockázatosabb, mint a „nem reform” változatoké, így pl. a teljes kiőrlésű vegyszeres gabona veszélyesebb, mert a lisztbe kerülő korpán (a szem felszíne) van a növényvédő szerek (és a gombatoxinok) jelentős része, vagy pl. a hidegen préselt nem bio olajok esetében a napraforgó maghéjon lévő érésgyorsító vegyszert a kicsurgó olaj magába oldja és koncentrálja. Az ilyen termék azonosítása a biotermékkel nagyon-nagyon félrevezető és ártalmas.

4. Sajnos Önök (és a fogyasztók is gyakran) azt gondolják, hogy a „bioboltban” csak (vagy főként) biotermék kapható, pedig sok „biobolt” egyáltalán nem tart bioterméket! Sajnos az EU jog a „biobolt” megnevezését nem definiálja, ezért csak a termék címkéjének és a termékhez kapcsolódó tanúsítványának megtekintése jelent garanciát (ezek adattartalmát az EU rendeletek körültekintően tartalmazzák), az ezeken történő helytelen, megtévesztő jelölés súlyosan szankcionálható is.

5. A biogabonákat valóban nem szabad kezelni a fuzárium gombákkal szemben vegyszerekkel (ezek maradékai súlyos egészségkárosító hatásúak lehetnek), ennek ellenére a rendelkezésünkre álló szakirodalmak adatai egyértelműen bizonyítják, hogy a biotermékek gombatoxin szintje legtöbb esetben kedvezőbb, ritkán azonos, mint a nem bio termékeké (és szermaradék sincs)! Ennek a jelenségnek sok oka van, így a biogazdaságok élő talajának természetes fertőtlenítőképessége lényegesen jobb, a bio talajok kezelésére kiterjedten felhasznált mikrobiológiai trágyák blokkolják a gomba támadását, a sok műtrágyával nincsenek fellazítva (=fogékonyabbá téve) a növényi szövetek, és a legfontosabb, hogy kötelező a vetésváltás (gabona után nem vethetnek gabonát), amely eljárások külön-külön is és együtt különösen jelentős mértékben akadályozzák a fuzárium gomba kezdeti fertőzését.

6. A vizsgált tételek (beszerzett információim szerint) nem is Magyarországról származtak, és nem is voltak biok. A magyar biogabonák kb. 80 %-a az EU régi tagországaiban és Svájc talál vevőkre. Minden tételt vizsgálnak, és eddig (1996 óta) még egyetlen tételről sem tudunk, amit fuzárium toxin-tartalom miatt utasítottak volna vissza. Mindeközben – főként élelmiszerbiztonsági előnyei miatt – pont ezen országokban volt az elmúlt két évben a „bioboom”, a „biorobbanás”, amely az éves biotermék-fogyasztás két számjegyű (10-35 %) növekedésben testesült meg. Lehet-e, hogy nálunk a „bio” mérgez, a nálunk fejlettebb laborháttérrel rendelkező és legalább velünk azonos (?)  táplálkozási kultúrájú országokban meg gyógyít, vagy legalábbis nem mérgez?

7. A Biokontroll azt nem tudja igazolni (ha cikkükben a „kérje a tanúsítványt” fordulat erre utalna), hogy a termék nem tartalmaz mikotoxint, de azt igen, hogy a termék biogazdálkodásból származik. Amint leírtuk, ez a gazdálkodási rendszer csökkenti a toxin tartalom valószínűségét, de nem zárja ki a jelenlétét.

8. Az valóban elvárható, hogy – legyen szó biotermékről vagy más termékről – ne kerülhessen a fogyasztók asztalára egészségüket veszélyeztető élelmiszer (megjegyzem, hogy számos adat igazolja, hogy a magyar élelmiszer ebben a mutatóban – főként a szermaradékok tekintetében– nagyon jól teljesít).

9. Több ezer bio termelő, feldolgozó, kereskedő becsülettel végzi termék előállító munkáját, sok energiát, gyakran az életét, egzisztenciáját tette arra, hogy ebben a nehéz gazdálkodási rendszerben termeljen, és a legtöbben büszkék arra, hogy a jó oldalon állnak. Nem tehetik tönkre felületes értékelésükkel azt, amit más nagy gonddal felépített!

10. Bizonyára Önök is érzékelik, hogy – talán főként a rengeteg élelmiszerbiztonsági botrány miatt, amelyek a biotermékeket eddig rendre elkerülték – sokan foglalkoznak ezzel a kérdéssel a nyilvánosságban. Gyakran a közlés előtt kikérik véleményünket, ha pedig megemlítik a Biokontrollt, akkor szinte kivétel nélkül minden esetben megteszik ezt. Jó lett volna, ha Önök is ezt tették volna, mielőtt a kifogásolt írásokat közzéteszik.

11. Sokan összeesküvést is feltételeznek (GMO és/vagy vegyszer lobbit a háttérben), mások arra utalnak, hogy cél lehet a gazdák elriasztása az ökológiai gazdálkodás támogatási rendszerébe történő bejelentkezéstől (hogy másoknak több jusson!), hiszen most, 2009. június 1. és 30. között lehet jelentkezni a 2009-2014 között folyósítható – és nagyon jelentős – támogatásért. A most elriasztott és kimaradó gazdák előreláthatólag leghamarabb 2014-ben jelentkezhetnek be a biogazdálkodás támogatási rendszerébe!

A leírtak mellet is az a személyes érzetem, hogy Önöket az olvasóik iránt érzett felelősség motiválta, amikor a cikk közlése mellett döntöttek. Ha ez így van, akkor nem lehet az a céljuk, hogy a világszerte legbiztonságosabbnak tartott élelmiszerektől, a biotermékektől elriasszák olvasóikat, és a „vegyszer-maradék fogyasztók” táborába vezessék vissza, vagy tartsák őket.
Mindezek alapján kérjük, hogy találják meg annak a lehetőségét, hogy helyreállítsák olvasóik és a közvélemény előtt a biotermék becsületét; ez azért is nagyon nehéz lesz, mivel cikkeik alapján széles körben hátrányos megítéléssel foglalkozott sok hírforrás (MR Krónikák, TV-k, kereskedelmi rádiók stb.) a biotermékekkel.
A valós hírközlések biztosítása érdekében szívesen rendelkezésére állunk!

Üdvözlettel:

Budapest, 2009-06-21

          Dr. Roszík Péter ügyvezető,
              Biokontroll Hungária Nonprofit Kft.

______________________________________________________________________________________

2009.06.19

Ollé Sándor levele a Nők lapjában 2009.06.17 -én megjelenő cikkel kapcsolatban:

Észrevétel a Fusarium-fertőzéssel kapcsolatban

Az elmúlt hetekben több sajtócikk is foglalkozott azzal, hogy fiatal szervezetekben hormonális rendellenességek keletkeztek, amit feltehetően Fusarium gombával fertőzött gabona okozott. A Szabad Föld Online 2009. április 4-én „Riadó! Hormonbetegséget okozhat a zsömle.", a Nők Lapja 2009. június 17-én „Beteggé tehet az egészséges életmód?" című cikke foglakozik ezzel a témával.( Megemlíteném, hogy jó néhány évvel ezelőtt megjelent egy újságcikk „Békésben a parasztok égetik a búzát". Az újságíró arról írt, hogy az alacsony felvásárlási árak miatt égetik a búzát, azt viszont nem említette meg, hogy Fusariummal fertőzött búzát kellett megsemmisíteni.) Ha a cikkek címeit nézzük, ez egy újságírói fogás az uborkaszezon kezdetén és fő célja, hogy félelmet keltsen. Minden megalapozatlan. Vizsgálati eredménnyel nem igazolt nyilatkozatot tesznek közzé, amiből nem lehet megtudni, hogy milyen gabonából készült terméket vásároltak, hol történt a vásárlás, és, hogy ki végezte a vizsgálatot , ezen adatok hiányában nem lehet egyértelműen kimondani, hogy Fusariummal fertőzött gabona okozta a hormonális elváltozást.

A Fusarium fertőzés esetén, a gabonán szemmel látható elváltozásokat tapasztalhatunk. A gabonaszem aszottá," szakállassá" válik. Ez a gabona átvételekor már látható, ehhez nincs szükség laboratóriumi vizsgálatra. A fertőzés gyanúja esetén küldjük laborvizsgálatra a gabonát. Itt jegyzem meg, hogy a vizsgálatot végző asszisztens tapasztalatai szerint, olyan Fusarium gombafertőzéssel nem találkozott, ami drasztikus hormonbetegséget okozott volna.

A Nők Lapja cikkében említést tesznek arról, hogy egy hajdúsámsoni sertéstartó azt tapasztalta, hogy állatai nemi fejlődése felgyorsult, és ezt a Fusariummal fertőzött gabona okozta. Mivel ez a gomba beépül az állatok izomzatába, húsába, ilyen hús elfogyasztása után az emberi szervezetbe is bekerülhet a fertőzés. Meglátásom szerint az élelmiszerekbe közvetlenül bekerült gabonafélék szigorúbb ellenőrzés után kerülnek felhasználásra, mint az állati takarmányozásra használt gabonák. A fertőzést nemcsak sütőipari termék okozhatja.

Nem azt vonom kétségbe, hogy előfordul a Fusarium és, hogy veszélyes az élő szervezetre, de, azt, hogy a Fusarium-fertőzés címszóval pálcát törünk az egészséges életmód és a biogazdálkodás felett felháborítónak tartom.

A Fusarium fertőzést a megelőzéssel lehet megszüntetni. A vetés előtti alapos talajműveletek,a megfelelő vetésforgó alkalmazása, az időben elvégzett terménybegyűjtés a biogazdaságokban kötelező. Szemben a kommersz gazdaságokkal, ahol a monokúltúra jellemző. Igaz, hogy a bioföldeket gombaölő-szerekkel nem permetezik, de vannak olyan növények pl. Facelia, olaj retek , amelyeknek fertőtlenítő és tisztító hatása van a termőföldekre. Ezeket a növényeket a biogazdák nagy szeretettel használják.

Ezekből a tényekből bárki könnyen következtethet arra, hogy pontosan a biogabonákban és a belőlük készült termékekben nem található meg a Fusarium gomba. Mindenféle gombafertőzésre jellemző, hogy csak ott jelenik meg, ahol azt a táptalaj megengedi.

A bioföldekre a föld tisztasága és az élet igenlése jellemző.

Lábatlan, 2009. június 19.    

                                                                       Ollé Sándor

                                              Pékmester és cégkoordinátor