A durumbúza
(Triticum durum)

 

 „A vasárnap a Nap napja. A gabonák közül a búza hordozza magában legerősebben a Nap erőket, melyek a felfelé törekvés erejét adják a növény számára. Míg a téli vagy tavaszi növényeknél a hajtás rövid, melynek növekedése akár a föld alá is irányulhat (pl.: spárga, gyöngyvirág), addig a gabonafélék hajtása hosszú, és egyenesen fölfelé irányul. Vagyis a gabonafélék kimondottan a „Nap növények”. Így a gabona az egyenes, nyílt és tevékeny ember szimbóluma, ugyanakkor a mindennapi kenyér az ember napszerűvé válását is segíti.”
- Váradi Tibor-

 

A búza egyik fő típusa a kemény- vagy más néven durumbúza. Köves malmunkban, őrléssel állítjuk elő a durumlisztet és a durumbúza darát. Makarónibúzának is nevezik, mivel magas fehérje tartalma miatt alkalmas tojás nélküli (olasz) tészták készítésére.

A durumbúza darát világszerte ismerik és használják is. Kedvelt népi eledel például Észak-Afrikában a durumdarából készült kuszkusz, Etópiában a kelesztett pizzának (injerának) az alapanyaga, az Alenywel összepréselt durumdara és rizsliszt keveréke pedig népszerű kínai étel.

Magas ásványi anyag és vitamintartalmú, optimális fehérje-összetételű, és nem utolsó sorban kitűnő rostforrás is.

Lassan felszívódó szénhidrátként kevésbé emeli meg a vércukorszintet, hosszan tartó teltségérzést okoz, ezért kevesebb mennyiség is elegendő lehet egy-egy étkezés alkalmával. Könnyen emészthető így, kíméli az emésztőrendszert.

Glutenint tartalmaz, ezért fogyasztása lisztérzékenyek számára nem ajánlott.

Sütéshez és főzéshez egyaránt alkalmas. Alkalmazása megegyezik a hagyományos búzadara felhasználásával. Könnyedén készíthető belőle tejbegríz, grízgaluska, túrógombóc és más sütemények, valamint főtt ételek. Kiváló tojás nélküli tészták elkészítéséhez.

 

Kapcsolódó receptek: